+421 915 420 295 +421 915 420 295 | H - P 9:00 - 16:00
Facebook Youtube Instagram
Olcsó spray-k - webáruház
0
Kosár
Košík
0 Ft

Menu

Dísznövények

A kardgumók betegségei
A kardhal gumóinak a vegetációs időszakban vagy a tárolás során történő megromlásában különböző gombafajok és a Pseudomonas marginata fajba tartozó baktériumok játszanak szerepet. A gumók mumifikálódását gyakran eredményező szárazrothadást a Fusarium oxysporum f. sp. gladioli gomba okozza, amely a gumók felületén fehér vagy rózsaszínű aljzatréteggel jelentkezik. A gumók szürke gombás bevonatát és a gumók szívrothadását a Botrytis gladiolorum gomba okozza. A gumók oldalán és alján lévő, élesen elhatárolt, fényes gödrök a bakteriális foltosság jellemzői. A gombák által okozott foltossággal ellentétben a bakteriális foltosság nem terjed a tárolás során
A muskátli levelek élettani dugóhúzása
A muskátli leveleinek élettani eltömődése a pajzstetvek (Pelargonium peltatum = csüngő vagy csüngő muskátli) leveleinek alján található, több milliméteres nagyságú kinövésekben nyilvánul meg. Ezek valójában megnagyobbodott sejtek, és a magas levegő- és talajnedvesség, valamint a cserepekből történő rossz vízelvezetés következményei
Moszkovita rozsda
A pézsmarostát a Puccinia pelargonii-zonalis gomba okozza, és csak a vadon vagy nyílt területen termesztett muskotályokat érinti, ezért csak csapadékos években, sűrű és gyakran öntözött állományokban fordul elő. A betegséget a beteg növények terjesztik, és az állományokban spórák útján terjed
Rozsdaszínű rózsaszín
A rózsaszínű rozsda (Phragmidium mucronatum) szintén esős időben fejlődik, és a fekete foltossághoz hasonlóan szintén korai levélhullást okoz az erősen fertőzött leveleken. A rózsaszínű rozsda a levelek felső oldalán egy feltűnésmentes sárgás-narancsos mozaikot mutat, amelyet a nyári spórák narancsbarna és a téli spórák sötétbarna csomói tesznek még feltűnőbbé a levelek alján.
A krizantémok Septoria levélfoltossága
A Septoria chrysanthemella a krizantémok egyik leggyakoribb gombabetegsége. Az első tünetek sötétbarna, többnyire kerek, élesen körülhatárolt foltok formájában a legidősebb leveleken jelennek meg. Nedves körülmények és esős időjárás esetén a betegség gyorsan átterjed a fiatalabb levelekre. Az erősen fertőzött levelek megbarnulnak, elszáradnak és idő előtt lehullnak. A növények alulról megégnek, gyengülnek és a virágok kisebbek. A gomba a fertőzött növények maradványain telel át, de az anyanövényeken is, amelyekről a további szaporításhoz dugványokat vesznek.
Komló atka
A komló atka (Tetranychus telarius) mintegy 200 növényfaj levelén él. Számos szántóföldi, üvegházi és szobanövényt károsít, de a gyomnövényeket is, amelyekről átterjedhet a termesztett növényekre (pl. komló, bab, uborka). Nem rovar, hanem négy pár lábbal rendelkező póktetű, innen ered a népies neve, a vörös pókatka. Nagyon apró (mindössze 0,2-0,4 mm-es), szabad szemmel alig látható. Jelenlétét finom háló jelzi a növény erősebben fertőzött részein. Emésztőrendszere vakon végződik, anális nyílás nélkül. Szálakat választ ki, amelyek mentén mozog. A leveleket felnyársalja, és a növényi nedveket szívja ki belőlük. A komlón például a mézharmat nevű betegséget okozza, amelynek következtében a levelek barnásvörösre színeződnek, kiszáradnak és lehullanak. A komlóatka külön nemű. A megtermékenyített petékből lárvák fejlődnek, amelyek a vedlés során bebábozódnak. Nyáron az atka az általa felvett klorofilltól zöldre színeződik, ősszel vöröses színű.
Bzdôšky
A fiatal leveleken és hajtásokon szívják a növényi nedveket. Ahogy tovább nőnek, a levélhüvelyek a szívott részeken felszakadnak, különböző nagy repedések keletkeznek. A legkártékonyabbak a kis szárnyatlan nimfák, amelyek lyukakat rágnak a leveleken. Zöld vagy barna színűek, körülbelül 5 mm nagyságúak, de általában inkább a károsodást vesszük észre, mint a rovarokat. Júniusban és júliusban gyakran a fűszernövényekre és gyomokra költöznek táplálékért. A krizantémok, dáliák és fuksziák általában a leginkább károsítottak.
Növényházi moly a dísznövényeken
Üvegházi moly a dísznövényekenAz üvegházi moly (Trialeurodes vaporariorum), közismertebb nevén a fehérlepke, a szoba- és üvegházi virágok, valamint a különböző gyorsan növő zöldségek veszélyes kártevője. A növényi nedvek szívásával károsít, és nagy mennyiségű ragacsos mézharmatot is ürít, amely a különböző feketelégyfajok tenyészőhelye. Ha a fertőzött növényeket megérintik, a kifejlett molyok tömegesen repülnek el a növényekről.
Nyugati peremvidék
A bábok apró, karcsú, 1-3 mm nagyságú rovarok. 2 pár keskeny, színtelen szárnyuk van, amelyeket körös-körül hosszú szemöldök szegélyez. A szárnyak olyanok, mintha rongyos szélűek lennének, innen ered a rovar neve. A kifejlett bábok a fajtól függően fekete vagy sárgásbarna színűek, de lehetnek piros, fekete vagy fehér jegyek is. Ha megzavarják őket, gyakran elugranak. A lárvák hasonlóak a kifejlettekhez, de nincs szárnyuk és világosabb színűek. A bábok áttetszőek, vese alakúak és körülbelül 0,3 mm nagyságúak.
Lepkék a dísznövényeken
A levéltetvek a kerti növények legelterjedtebb és legismertebb kártevői. Kártékonyságuk részben abban rejlik, hogy nagyon gyorsan szaporodnak, részben pedig abban, hogy sokkal több nedvet szívnak ki a növényekből, mint amennyit hasznosítani tudnak. Ezért ezek az édes és ragacsos váladékok (az úgynevezett mézharmat) szennyezik az alsó leveleket, amelyeken a szeder növényei nőnek. A levéltetvek közvetett módon, különböző vírusos betegségek (pl. tulipánvirágfoltosság, körömvirág-csíkfoltosság) terjesztésével is kárt okoznak. A legtöbb levéltetűfajnak van téli gazdanövénye, amelyen peték formájában telelnek át. Tavasszal ezeken két-három nemzedéket hoznak létre, majd átrepülnek a nyári gazdanövényekre, ahol őszig maradnak. Ezután visszatér a téli gazdanövényekre, és telelő petéket rak.
Az atkák a dísznövényeken
Az atkák nem rovarok, hanem pókfélék, amit 4 pár végtagjuk és a fertőzött növényeken való hálóképzésre való képességük is bizonyít. Mivel nagyon kicsik (testhosszuk 0,2-0,4 mm), szabad szemmel alig láthatók. Jelenlétüket ezüstös, sárgásbarna vagy bronzbarna apró foltok jelzik a fertőzött levelek felső oldalán. A dísznövények leggyakoribb kártevője a komló atka (Tetranychus telarius), közismert nevén a vörös pók atka. A dísznövényeken kívül tucatnyi különböző szántóföldi növényt, zöldséget, gyümölcsfát támad meg, és számos gyomnövényen is megél. A vadonban a megtermékenyített nőstény stádiumban telel át. A lakások és üvegházak meleg és száraz körülményei között egész évben folyamatosan szaporodik.
Lisztharmat a dísznövényeken
A lisztharmat a növények egyik legelterjedtebb és legismertebb gombabetegsége. Különböző szántóföldi növényeken, gyümölcsfákon, szőlőkön, zöldségeken és különböző dísznövényeken, pl. rózsákon, petúniákon, vasfákon (Verbena), cinnyákon, körömvirágokon, floxokon stb. fordul elő. Valamennyi lisztharmatra jellemző, hogy a fertőzött növények leveleit és szárát vastag porszerű bevonat borítja. Később a levelek elszáradnak, a növény elveszíti asszimiláló felületének nagy részét, és a dísznövények esetében természetesen esztétikai értékét is. A lisztharmat elsősorban olyan növényeken fordul elő, amelyek fényhiányban szenvednek, rosszul szellőző helyen állnak vagy erősen nitrogénnel trágyázottak. A különböző dísznövényfajok és -fajták különbözőképpen érzékenyek a lisztharmatra.
A kelő növények lehullása
A kelő növények lehullása gyakori hibaforrás a különböző zöldségfélék, de a dísznövények előnevelése során is. Bár több mikroorganizmus is érintett, összetett betegségről van szó. Előfordulását erősen befolyásolják a termesztők által a kelő növények számára biztosítani tudott termesztési körülmények, különösen a lakóhelyi körülmények, amelyek ténylegesen elősegítik vagy éppen ellenkezőleg, gyengítik a kelő növények életképességét és ellenálló képességét. A fiatal zöldség- vagy virágpalánták sikeres termesztésének alapfeltétele a legoptimálisabb feltételek biztosítása, amelyek közül a legfontosabbak a fény, a hőmérséklet és a víz, valamint ezek egymással való egyensúlya. Ennek is a különböző zöldség- és virágfajták igényei alapján kell történnie. Minden esetben igyekezzünk a vetéseket a lakás legvilágosabb pontjaira helyezni, és szabályozzuk a szobahőmérsékletet, hogy a növények ne húzódjanak ki a kevés fényben. A vízzel is gondosan kell bánni. Rendszeresen ellenőrizze a talaj nedvességét, és ne hagyja, hogy teljesen kiszáradjon, de ne is legyen túl nedves. Itt kell megemlíteni a vetőtartályok vízelvezetésének szükségességét is, hogy a talaj kellően szellős legyen. A vetéshez mindig friss, tápanyagban nem túl gazdag földet kell használni, mivel a fiatal növényeknek nincs szükségük sok tápanyagra. Ezzel szemben a talaj szikesedése (túltrágyázása) a gyökerek károsodását eredményezheti, amelyeken keresztül a talaj mikroorganizmusai könnyen behatolhatnak a fiatal növényekbe. A vetett zöldségeket és virágokat a teljes körű ápolás mellett a vetés után Previcur 607 SL-vel megelőzően is lehet kezelni. 1 m2 -re 2-5 liter oldatot kell kijuttatni.
Fekete folt a rózsa levelein
A fekete rózsa levélfoltosság (Diplocarpon rosae) terjedését az esős időjárás segíti elő. Mivel a kórokozó a lehullott levelekben telel át, a rózsák alsó levelei fertőződnek meg először. Innen a fertőzés fokozatosan terjed át a magasabb levelekre. Az erősen fertőzött levelek idő előtt lehullanak.
A rózsák lisztharmata
A rózsa lisztharmatát (Sphaerotheca pannosa var. rosae) a leveleken és hajtásokon sűrű fehéres bevonat jellemzi. Szárazabb időben, de magasabb páratartalom mellett terjed. A különböző fajták eltérő mértékben érzékenyek a lisztharmatra. A sima és fényes levelű fajták ellenállóbbak.