Fertőtlenítés
Olyaneljárás vagy intézkedéssorozat, amelynek célja a betegségeket okozó és egyébként nemkívánatos ízeltlábúak széleskörű felszámolása . Ezek járványügyi és gazdasági szempontból súlyos rovarok, amelyek általános komfortérzetünket is zavarják. A leggyakoribb kémiai(rovarölő szerek), mechanikai(ragasztócsapdák) és fizikai módszerek (nedves hő - forralás, mosás, elektromosság) alkalmazásával végleg megszabadulhatunk a környezetünkben élő laposférgektől, molyoktól, csótányoktól, hangyáktól és más zavaró rovaroktól.
A fertőtlenítés szakszerű eljárást igényel, különösen akkor, ha nagymértékű kár keletkezett, vagy ha a rossz térbeli viszonyok megnehezítik az irtást. A kúszó rovarok ellenáltalánosan kapható készítményekhelyi alkalmazását minden olyan helyen alkalmazni kell, ahol a rovarok jelen vannak, táplálékot keresnek, éjszaka elrejtőznek vagy más okból vándorolnak.
Megkülönböztetjük a következőket:
Megelőző rovarirtás: az ízeltlábúak fészkelésének, szaporodásának és terjedésének megakadályozása
Represszív fertőtlenítés: célzott, akkor végzik, amikor a rovarok jelen vannak egy adott épületben
a rovarirtó szereknek jogilag jóváhagyottnak, az emberi egészségre és a háziállatokra nézve barátságosnak kell lenniük, és a lehető legkisebb negatív hatással kell lenniük a környezet minőségére. Minden rovarirtási műveletet mind a lakó-, mind a nem lakóépületekben dokumentálni kell, és a felsőbb ellenőrző hatóságok számára hozzáférhetővé kell tenni.
A fertőtlenítési intézkedések előfeltétele ateljes kiirtás, különben a csúszó-mászó rovarok továbbra is fertőző betegségek vektoraként működnek (a gazdasági és higiéniai hatások mellett). A terjedés nemcsak passzív, azaz az emberi bőrfelületen való hatás révén történik, hanem biológiailag aktív (a rovarok vért szívnak). Például a kullancsok és szúnyogok vektorokként működnek olyan súlyos betegségek terjedésében, mint a Lyme-kór, veszettség, kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás stb.