Káposzta molnár
A kártevő jellemzői
A káposztamoly (Pieris brassicae) gabonaföldeken és zöldségföldeken egyaránt megtalálható. Az egyik leggyakoribb nappali lepkefaj és a káposztafélék egyik legveszélyesebb kártevője, egyes években még túl is nő. Évente két-három nemzedéke van. A kifejlett lepkék fehér színűek, sárgás árnyalattal. Az elülső szárnyak csúcsát széles, fekete, sarló alakú folt szegélyezi, a hátsó szárnyakat pediga hátsó szárnyak külső harmadán sötét folt található, a nőstényeknél az elülső szárnyakon két kerek fekete folt is található. A nemek eme egyenlőtlen színeződését szexuális dichroizmusnak nevezik. a kártevő gubó nélküli, zöldes báb formájában telel át különböző védett helyeken, pl. fák kérgén, kerítéseken stb. A kikelt lepkék már májusban repülnek, és a párosodás után 20-50 fős csoportokban rakják le tojásaikat a gazdanövények leveleinek alsó oldalára. A hernyók eredeti gazdanövényei a káposztafélék családjába tartoznak, pl. mustár, tűzifa, de különösen a káposztafélék. Körülbelül egy hónap alatt bábozódnak be a növényeken, de falakon és kerítéseken is. A bábot a hasa végén lévő kidudorodással (cremaster) és több selyemszálból álló övvel rögzíti az aljzathoz. Az első nemzedék bábállapota 10-15 napig tart. A második generációs lepkék káposztarepcére rakják tojásaikat, amelyeken a kikelt hernyók ezután a levelek alsó részén táplálkoznak, és akár hártyásszárnyúakat is okozhatnak. Ez a nemzedék sokkal károsabb, mint a tavaszi nemzedék, és kedvező körülmények között újabb nemzedék alakulhat ki.
A káposztarepcének van egy természetes ellensége is, a sárgalábú molnárlepke (Apanteles glomeratus), amely a fiatal molnárhernyókba rakja tojásait. A levéltetű lárvái a hernyók elpusztulását okozzák. Mielőtt azonban elpusztulnának, kikelnek és kint apró sárga gubókká bábozódnak.